Miniszterelnökünk a március 15-én megtartott ünnepi beszédében új hangvételt ütött meg és mondott pár érdekességet is. 

Először is, ami megüthette fülünket: folyton egy birodalmat emlegetett, ám közelünkben csak egyetlen birodalom érzékelhető, mégpedig az Orosz Birodalom. Ez az állam jelent csupán fenyegetést ránk nézve (és Európára is) és EZ a fenyegetés bizony nagyon is valós: orosz internetes oldalak, FSZB-jelenlét és hacker-támadások formájában van jelen mindennapjainkban (nem beszélve a konkrét fegyveres terjeszkedés esélyéről). Persze Orbán nem így értette: március 15 révén egy történelmi analógiával próbálta szokásos ellenfelére az EU-ra kivetíteni a dolgot: képzelgésében a "birodalom" akkoriban a Habsburg elnyomókat jelentette ma meg az Európai Uniós elnyomok képeben fenyeget bennünket. De nagyon nem stimmel az egész: az Európai Unió egy 27 országból álló, parlament vezette, választásokra épülő integrációs keretrendszer miközben a birodalom kifejezés egy terjeszkedő, abszolutista és központosított nagy állam-alakulatra illik, vagyis éppen olyanra mint a mai Oroszország.

Azonkívül az ünnepi beszédben kaptunk egy kis fenyegetőzést is a miniszterelnök úrtól (ez újdonság volt mert az ennyire általános és széles tömegekre irányuló elrettentést eddig kevéssé alkalmazta beszédeiben) végül jött egy ki dehumanizálás is, amikor az állatvilágból emelt beszédébe egy élőlényt, mégpedig a poloskát. Simán lepoloskázta politikai ellenfeleit de velük együtt a magyar ellenzéki értelmiséget, a bírókat, újságírókat és mindenkit aki nem az ő táborába tartozik. Mi mind poloskák vagyunk, akiket szerinte ki kell irtani. Persze a Magyar Péterre korábban ráaggatott kifejezést akarta frappánsan áthallásossá tenni csak nagyon nem jött össze neki, mert kollektívvé tette. Itt szúrta el (a beszédírójával és kreatív csapatával együtt)  Az a tény, hogy ennyire elvetette a sulykot arra utal, hogy ideges és tart legfőbb ellentáborától, mely mára egyértelműen van akkora mint a sajátja. (Ezt ma már saját belső méréseikkel is láthatják valószínűleg.)

De az is kijelenthető, hogy az egész poloskázás fordítva sült el: ma már büszkén vállalja fel az értelmiség a stigmatizálást, legyünk mi a poloskák népe. /Ursustxt/