A közgondolkodás tematizálása vagyis annak kikényszerítése, hogy a közbeszéd, az ellenzék és a civil szféra mivel foglalkozzon és miről írjon, meglehetősen régi eleme már mindenhol a hatalmon lévő erők politikájának. Sőt ugyanez a törekvés a másik oldalon is fel-fel bukkan, mert az sem ritka, hogy az ellenzék tudja ugyanezt elérni és a közbeszédet a maga témái felé terelni. Ezúttal a Pride betiltásával a kormánypártnak sikerült hosszú időre tematizálnia a közbeszédet.
A magyar országgyűlés március 18-án 136 "igen" és 27 "nem" szavazattal (illetve tartózkodás nélkül) megszavazta az erről szóló jogszabályt. A végleges törvényi formához szükséges még az alaptörvény módosítása is (ez lesz egyébként a 15. módosítás a "gránitszilárdságú" alaptörvényen) így a végső törvény majd április 15-én lép érvénybe. (Jogilag a 2018 évi LV. tv módosítása lesz.) Éppen időben lesz hatályos ahhoz, hogy a 30. Pride június 28-ra tervezett felvonulására vonatkozni tudjon. Aki csak részt vesz rajta 200 ezer forintos bírsággal lesz büntethető.
De nem csak ez fogadható el nehezen hanem a gyülekezési jog megsértése is. Ezentúl bármilyen megmozdulásra ráfogható, hogy a gyermekek fejlődésére ártalmas és így betiltható. Afféle "gumijogszabályként" működik majd mint az 1946 évi I. törvénycikk. "Büntetendő, aki az államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít [...] olyan valótlan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy az államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen [...] büntetése halál vagy életfogytig tartó kényszermunka.” És persze Rákosiék mondták meg, hogy mi kelt megvetést. Bármi lehetett. Nagyjából erre épült az 50-es évek elnyomó rendszere. A gumijogszabályok arra húzhatóak amerre a hatalom akarja, bármilyen tüntetés betilthatóvá tehető.
A Pride-csapda kettős módon is működni tud: egyrészt hónapokra ad témát a közbeszédnek nem beszélve arról a botrányról, mely június 28-ám lesz majd, ha valóban felvonulnak a Pride szereplői és megjelennek ott az ellen-tüntetők illetve bírságoló rendőrök is. Mindez eltereli majd a figyelmet az ország valódi a gondjairól: az Európában egyedülállóan magas élelmiszer-inflációról, rekord-mélységbe került forintról, a csillagászati államadósságról, az egészségügy katasztrófális helyzetéről a romló életszínvonalról és arról a tényről, hogy miniszterelnökünk végérvényesen elszigetelődött Európában. Már nem is foglalkoznak vele, minden európai ország Putyin bábjának tekinti. Mindez látszólag nem érdekli Orbánt aki láthatóan a két nagyhatalamú vezetőhöz fűződő baratságában bízik, abban, hogy Trump és Putyin majd támogatni fogják őt. Egyelőre azonban a két "nagy ember" úgynevezett barársága még semmi hasznot nem hozott számára: a Trump-féle ámokfutás és vámpolitika jelentős károkat okoz számunkra és Putyin sem ad kedvezményeket, sőt a fokozódó háborúval (melyet eleve ő kezdett) egyre nagyobb globális válságot okoz.
A Pride-csapda másik eleme Magyar Péterhez kapcsolódik, hiszen az ő reakciójára épít. Arra számítanak a kormánykörök, hogy a Tisza Párt vezetője mindenképp vesztese lesz az ügynek: ha ugyanis kiáll a Pride mellett, akkor összemossák az óellenzékkkel (pl Gyurcsány Ferenc pártjával) és elveszíti jobb-közép támogatóit, ha viszont távol marad a dologtól és nem áll ki a Pride mellett, akkor elveszítheti liberális szavazóit. Mindenképpen veszít tehát, a kérdés csak az, hogyan veszít kevesebbet?
A Pride betiltása az iszlamista országokra jellemző és elmaradott afrikai és ázsiai államokra illetve a diktatúrákra, például Észak-Korea, Irán, Kína, Oroszország, Belorusszia ... stb. Velük kerültünk most egy táborba.
